Az egy évre kiváltható állami horgászjegy megvétele a folyóvizeken való horgászatra jogosítják fel tulajdonosukat, ha magán tóra mennénk, akkor területi jegyet kell vásárolnunk magunknak. Amíg Magyarországon az állami horgászjegy és a vele járó fogási napló kiváltása kötelező, és a területi engedély megvétele is ennek a papírnak a meglétéhez kötött, addig Romániában, ha magán tóra készülünk, legtöbb esetben csak a napidíjjal kell számolnunk.
A felszerelés sem mindegy, meghatározott számú botottal és horoggal pecázhatunk csak az állami vizeken, amelyekről az éves engedély kiváltása után rögtön tájékozódhatunk is: részletes leírást találunk a fogási naplóban arról, milyen feltételeket kell betartanunk ahhoz, hogy ne kelljen ráfizetnünk, ha ellenőriznek minket.
Fontos, hogy ismerjük az egyes halfajok ívásának idejét, tehát a tilalmi időszakokat, amikor nem horgászhatunk akármire. A legjellemzőbben horgászott halfajok Szatmár megyében a ponyt, a kárász és az amúr, de ragadozó halakkal is számolhatunk, bár tény, kisebb számban.
Azzal is érdemes számolnunk, hogy nem vihetünk haza minden halat, amit kifogunk. Vannak méret-, súly- és mennyiség korlátozások, amelyeket szigorúan be kell tartani, de ha szerencsénk van és jó helyen horgászunk, nem megyünk haza üres kézzel.
Ne feledkezzünk meg a különféle nélkülözhetetlen eszközökről sem! Ott van például a szák, a merítőháló, egy vödröt minimum vigyünk magunkkal, hogy a fogóról, rongyról, horgászdobozról, póthorogról, úszóról és persze a csalikról ne is beszéljünk! Egy jó etetőanyaggal, megfelelő minőségű csalival sokat tehetünk azért, hogy a kezeink között landoljon az annyira várt kapitális példány.
Tegyük hozzá, nem csak a fogási élmény lehet motiváló. A családdal, a gyerekekkel eltöltött idő, az élmény, amikor együtt foghatunk ki egy halat és büszkélkedhetünk a többieknek vele, az minden esetben jóval többet jelent, mint az egyéni fogási rekord.